Villamos energia

Mit jelent a csatlakozási teljesítmény?

 A csatlakozási teljesítmény a villanyóra alatt található biztosító(ko)n szereplő Amper-értékek összege. Ennek nagyságáról, valamint a szerződés további lényeges adatairól az Elosztótól (korábbi áramszolgáltatótól) 2008. január 5-ig minden korábbi közüzemi fogyasztónak tájékoztatást kellett kapnia. Továbbá a 2009. december 31-ig mindenkivel megkötendő Hálózatcsatlakozási- és Hálózathasználati szerződéseknek is tartalmazniuk kell a rendelkezésre álló, ill. a lekötött teljesítményt. Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetén ez a két érték megegyezik a csatlakozási teljesítmény értékével.

Mi a csatlakozási teljesítmény jelentősége?

A csatlakozási teljesítmény a nem lakossági fogyasztók esetén azt szabályozza, hogy az adott felhasználó jogosult-e a villamos energiát egyetemes szolgáltatás keretében vásárolni. A számlainformációk között vagy a tájékoztató levélben az egyetemes szolgáltatók minden felhasználóval közölték, hogy – csatlakozási teljesítménye alapján – jogosult-e egyetemes szolgáltatásra. Egyes szolgáltatók a konkrét csatlakozási teljesítmény értéket is megadják. Egyetemes szolgáltatásra 2009. január 1-jétől a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében 3 x 63 A-nál (39,1 kW) nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók jogosultak.

Mire jó a terhelési görbe?

A 2010-ben megszűnt közüzemi rendszerben létezett az úgynevezett kétzónás (csúcsidei és csúcsidőn kívüli) időszak, amelynek eltérő energiaárai lehetőséget adtak a napi országos terhelés egyenletesebbé tételére, hiszen arra ösztönözték a fogyasztókat, hogy a nagy leterheltségű csúcsidőszakban – annak magasabb ára miatt – kevesebb energiát vételezzenek. A piacnyitással azonban ez a rendszer megszűnt, az idősoros vételezési helyek áramszámláin már nem szerepel többzónás időszak. Amennyiben a fogyasztási helyen digitális fogyasztásmérő berendezés került felszerelésre, úgy ennek köszönhetően rendelkezésre állnak a negyedórás terhelési adatok, amelyek sorozata idősort ún. terhelési görbét képez. Ezáltal a korábbi kétzónás méréssel ellentétben több lehetőség nyílik az energiagazdálkodásra. Ennek megfelelően a versenypiac energiaárai az egyes felhasználók fogyasztási sajátosságai – terhelési görbéi – alapján kalkulálódnak, ez tehát a magyarázata annak, hogy adott esetben miért térhetnek el az egyes idősoros fogyasztási helyek energiaárai is. A gyakorlatban ugyanis kisebb energiaár kalkulálható egy olyan terhelési görbe alapján, amelynél látszik, hogy éjszakai, esetleg hétvégi időszakra – tehát az országos energiagazdálkodás szempontjából kevésbé terhelt időszakokra – esett a jelentősebb, míg a nagy leterheltségű csúcsidei időszakra a kevesebb fogyasztás.

Milyen díjak fizetendők az elfogyasztott villamos energia után?

A villamos energia egyes díjtételei függetlenül attól, hogy egyetemes szolgáltatás keretében vagy versenypiacon keresztüli vételezésről beszélünk, rendszerhasználati díjakból és kereskedelmi (áramdíj + egyéb) díjakból állnak. A rendszerhasználati díjakat a szolgáltatási területen, hálózattal rendelkező elosztónak, míg az áramdíjat és járulékos költségeit a kereskedő felé kell megfizetnünk. Egyetemes szolgáltatásban ezen díjtételek egy számlán szerepelnek, míg versenypiacon két külön számlát kapunk az egyes szolgáltatásokról. Igény esetén természetesen lehetőség van arra, hogy a kereskedő számlázza a rendszerhasználati díjakat is, így a továbbiakban is egy számlát fogunk kapni.

Mit takar a rendszerhasználati díj?

A rendszerhasználati díj a villamos energiát szállító (az erőművekből a felhasználókhoz való eljutást lehetővé tevő) vezetékrendszert üzemeltető cégek (az ún.: átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek) indokolt költségeinek és nyereségének fedezésére, és a hálózati veszteség kompenzálására szolgál. Tekintettel arra, hogy ún. természetes monopoltevékenységekről van szó, a rendszerhasználati díjak hosszabb távon is hatósági árak maradnak.

Mit jelent a villamosenergia-piacon a teljes piacnyitás?

A liberalizált energia piacon minden felhasználó számára lehetőség nyílik arra, hogy attól a villamos energia kereskedőtől vásároljon áramot, amelyik ajánlata a számára legmegfelelőbb.

Kik azok a villamosenergia-értékesítést végző cégek?

Az áram felhasználók felé történő értékesítésével kizárólag az erre – a Magyar Energia Hivataltól – engedéllyel rendelkező ún. egyetemes szolgáltatók és kereskedők foglalkozhatnak. A Magyar Energia Hivatal honlapján (www.eh.gov.hu) folyamatosan figyelemmel kísérhetők az engedéllyel rendelkező kereskedők és elérhetőségeik.

Mi a különbség az egyetemes szolgáltató és a kereskedő között?

Az egyetemes szolgáltatók jogszabályban leírt piaci modell alapján, piaci viszonyok között szerzik be a villamos energiát, amelyet hatóság által ellenőrzött árszerkezetben és árszinten értékesítenek fogyasztóik (felhasználóik) felé. A kereskedők a piaci viszonyok függvényében – hatósági ár és szolgáltatásminőség-előírás nélkül – határozzák meg áraikat, szolgáltatásuk minőségi jellemzőit, ill. az egyedi felhasználói igényekhez illeszkedő egyéb feltételeket.

Minden értékesítőnek saját villamosenergia-hálózata van?

Nem. A kereskedők / egyetemes szolgáltatók csak kereskednek az árammal, annak a felhasználókhoz történő eljuttatása – hatósági ár ellenében – továbbra is a meglévő hálózatok üzemeltetőjének (az ún. elosztónak) a feladata. Azaz a felhasználó – az egyetemes szolgáltatótól vagy a választott kereskedőtől függetlenül – fizikailag ugyanolyan módon, a mai elosztóján keresztül kapja az áramot. A felhasználó választási lehetősége csak az értékesítést végző cégekre korlátozódik.

Kereskedőváltás esetén milyen szerződéseket kell kötni?

Minden felhasználónak három szerződéssel kell rendelkeznie:

1. Hálózatcsatlakozási szerződés: a felhasználási helyhez kapcsolódó, minden felhasználási hely esetében a hálózatüzemeltetővel a bekapcsoláskor vagy a rendelkezésre álló teljesítmény bővítésekor megkötendő szerződés.

2. Hálózathasználati szerződés: a területi hálózatüzemeltetővel minden esetben újat kell kötni, ha valamilyen változás áll be a vételezés jellegében.

3. Villamosenergia-vásárlási szerződés: Minden kereskedőváltáskor (jellemzően évente) újat kell kötni az új kereskedővel. Egyetemes szolgáltatás esetén a szerződés határozatlan idejű, tehát amíg ilyen formában történik a vételezés, nem szükséges újat kötni.

Milyen költsége van a kereskedőváltásnak?

A VET 59. § (8) bekezdése, Európai uniós direktíva és a 16/2008. (VIII. 1.) KHEM rendelet is tiltja, hogy bárki külön pénzt kérjen a felhasználótól a kereskedőváltással kapcsolatos szolgáltatásokért (pl. a mérési adatok átadásáért).

Melyek a határozott idejű szerződések felmondásának lehetőségei?

A kereskedők az egyes ellátási szerződésekben eltérő feltételeket határozhatnak meg a felmondás körülményeit illetően, ezért érdemes már az ajánlatadás során különös figyelmet fordítani a szerződés ezen pontjára. A határozott idejű szerződések esetén – ha a tarifát a kereskedő egyoldalúan módosítja – a felhasználó 30 napos felmondási idővel a hónap utolsó napjával rendes felmondással élhet. Egyéb esetben a felhasználónak a szerződésfelmondást mindig a szerződésben foglaltaknak megfelelően szükséges megtennie, hogy a versenypiac nyújtotta lehetőségeken belül egy kedvezőbb ár igénybevételével élhessen. Amennyiben a felhasználó eladja a telephelyét, elköltözik, vagy az adott felhasználási helyén felhagy az üzleti tevékenységével és az új felhasználási helyén nem tudja igénybe venni a szolgáltatást, úgy az ügyfél kérésére a kereskedő hozzájárul a szerződés megszüntetéséhez. A „nem rendes felmondás” pl.: szerződésszegés, súlyos szerződésszegés, rendkívüli felmondás eseteire a kereskedő – az Általános Szerződéses Feltételek között ismertetett – szerződés felmondáshoz kötődő „szankciókat” alkalmazhatja.

Mi történik a határozott idejű szerződéses időszak végén?

A kereskedő az általa ajánlott határozott idejű szerződéses feltételekben kikötheti, hogy a megkötött szerződések a szerződésben megjelölt időszak lejártát követően automatikusan, további egy éves időtartamra meghosszabbodnak. Ha azonban a felhasználó más típusú szerződést kíván kötni – akár a korábbi kereskedővel, akár más kereskedővel – úgy ezt a lejárat időpontját átlagosan két hónappal megelőzően kell a határozott idejű szerződéses partnerének (kereskedőjének) jeleznie. Amennyiben a határozott idejű szerződés felmondása megtörtét, úgy szükséges a következő időszakra új ellátási szerződést kötni, eltérő esetben az aktuális kereskedő köteles kijelenteni mérlegköréből a felhasználási helyet, mely a szerződés lejártát követően ellátatlan státuszba kerül.

Hogyan tudok kedvezőbb feltételekkel vételezni a következő időszakban?

A Get Energy Magyarország Kft. beszerzési tanácsadásának igénybevételével, a teljes kereskedőváltási folyamat lebonyolítását átvállalja, mellyel lehetősége van a felhasználóknak egy kedvezőbb piaci ár elérésére.

Villamos energia „kisokos”

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény értelmében a korábbiakban megszokott, a liberalizált villamos energia piaccal párhuzamosan létezett közüzemi villamos energia szolgáltatás 2008. január 1-jétől megszűnt, és a szabadpiaci villamos energia értékesítés, illetve az egyetemes villamos energia szolgáltatás váltotta fel.

A hazai villamos energia piacon a versenypiacra történő átállás több szakaszban valósult meg:

·         2003. január 1-jétől a 6,5 GWh/év fogyasztás feletti – azaz legnagyobb –fogyasztók kaptak lehetőséget arra, hogy szabadon válasszanak kereskedőt

·         2004. július 1-jétől minden nem háztartási fogyasztó lehetőséget kapott arra, hogy közüzemi szolgáltatója helyett szabadon választott partnertől szerezze be a számára szükséges villamos energiát

·         2008. január 1-jétől valamennyi fogyasztó számára megnyílt a szabad kereskedőválasztás lehetősége

Azon üzleti fogyasztók, akik valamennyi felhasználási helyük tekintetében együttesen 3x63 Ampernál nagyobb névleges csatlakozási teljesítménnyel rendelkeznek, 2009. január eleje óta kötelezően versenypiaci kereskedőktől kell, hogy beszerezzék a számukra szükséges villamos energiát. Az egyetemes szolgáltatás keretei között csak a lakossági és közintézményi, illetve az összességében 3x63 Ampert meg nem haladó névleges csatlakozási teljesítményű üzleti fogyasztók maradhatnak, bár a versenypiacról történő áramvásárlás már előttük is nyitva álló lehetőség.

Árampiaci alapfogalmak

Hálózatcsatlakozási szerződés: ez a szerződés létesít jogviszonyt a területileg illetékes hálózati engedélyes és a fogyasztó között, rögzítve egy adott hálózati csatlakozási pont helyét (helyrajzi szám, illetve postai cím), annak alapvető műszaki paramétereit (feszültségszint), a rendelkezésre álló teljesítményt ­ amely vagyoni értéket képvisel –,valamint természetesen azt, hogy az érintett csatlakozási ponttal kapcsolatban a fogyasztó jogosult rendelkezni. A hálózatcsatlakozási szerződés több csatlakozási pontot is tartalmazhat.

Hálózathasználati szerződés: a hálózati engedélyes a hálózatcsatlakozási- és kereskedelmi szerződéssel rendelkező fogyasztó (rendszerhasználó) számára –a vonatkozó szabályozásoknak megfelelve – ezen szerződés alapján végzi a villamos energia adott csatlakozási pontig történő szállítását, és ez a szerződés képezi – a szolgáltatás ellenértékeként – a rendszerhasználati számlák kiállításának alapját. A területileg illetékes hálózati engedélyessel megkötött hálózathasználati szerződés több csatlakozási pontra is vonatkozhat.

Kihasználási óraszám: a kihasználási óraszám olyan érték, amely az energiafogyasztás egyenletességét jellemzi. Számítása (h): mért éves fogyasztás (kWh) / lekötött teljesítmény (kW). Mivel az erőművek és az elosztóhálózatok magasabb kihasználási óraszám mellett egyenletesebb igénybevételnek vannak kitéve, a kihasználási óraszám növekedése általában az egységár csökkenését eredményezi.

Meddő teljesítmény: meddő teljesítmény akkor keletkezik, ha az áram és a feszültség között fáziseltolódás áll fenn. Ez közvetlenül nem hasznosítható, a szállításnál és a transzformációnál veszteséget okoz, ezáltal csökkenti a hatásos teljesítmény rendelkezésére álló átviteli kapacitást. Mivel a villamos energia hálózatot terheli, ám hasznot nem hajt, törekedni kell a kompenzálására. A meddő energia rendszerhasználati hatósági díjjal kerül elszámolásra.

Mértékadó éves felhasználás (MÉF): a profil elszámolású felhasználó adott elszámolási időszak alatti fogyasztására vonatkozóan az időszak elején megállapított azon villamos energia mennyiséget jelenti(kWh), amely alapadatként szolgál az időszak végén a mennyiségi eltérés elszámolására.

Menetrend: a menetrend egy előre megbecsült negyedórás terhelési adatsor, azaz egy megállapodás az ügyfél és az ellátó között a teljesítmény- és energiabeszerzés időbeli lefolyásáról. Előzetes menetrendet teljesítmény toleranciasávos és menetrendes szerződés esetén kell leadni.

Mennyiségi eltérés: egy csatlakozási ponton az adott elszámolási időszakban a mért és a mértékadó éves fogyasztás alapján figyelembe vett villamos energia mennyiség különbségét jelenti. A pozitív eltérés túlfogyasztást, a negatív eltérés alulfogyasztást jelent.

Mérési pont azonosító: a villamos energia felhasználó részére történő átadási pontjának egyértelmű beazonosíthatóságát szolgáló nemzetközi kódsor. Magyarország valamennyi villamos energia csatlakozási pontjának rendelkeznie kell ezzel az egyedi azonosítóval.

Profil elszámolású felhasználó: az olyan felhasználót jelent, akinek az ellátása a kisfeszültségű hálózatról történik, és nem rendelkezik terhelési görbe regisztrálására alkalmas táv lehívható fogyasztásmérő készülékkel.

Rendelkezésre álló teljesítmény: azt a kVA vagy kisfeszültségen A mértékegységben kifejezett látszólagos teljesítőképesség értéket jelenti, amelynek mértékéig a csatlakozási pontot ellátó területi Hálózati Kft. a hálózati csatlakozási szerződésben foglalt megállapodások szerint a közcélú hálózat felől a csatlakozási pontig a hálózati teljesítőképességet.

Szerződött (lekötött) teljesítmény: az a kilowattban (kW) vagy megawattban (MW) mért elektromos teljesítmény, amelyet a vevő szerződés szerint megrendelt, és amelyet a hálózat üzemeltetője a rendelkezésére tart. Mértékét az ügyfél és a hálózat üzemeltetője közötti szerződés rögzíti.

Teljes ellátás: Teljes ellátásról akkor beszélünk, ha az ügyfelet kizárólag egy szállító látja el elektromos energiával – tehát nincs saját energiatermelése, és másik szállítótól sem szerez be áramot.

Tolerancia sáv: a ténylegesen mért fogyasztási értékek az előre megadott várható fogyasztások (vagy a leadott menetrendben tervezett negyedórás teljesítményértékektől) ezen a sávon belüli szabadon változhatnak úgy, hogy az elfogyasztott energia mennyiség (kWh) a szerződéses energiaáron kerül elszámolásra.

Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül mért, magánvezetéken keresztül, ellenérték fejében más vételezők részére történő továbbítását jelenti.

Villamosenergia-kereskedelem: azt a tevékenységet jelenti, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerző, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll.

Villamos energia vásárlási szerződés: a felhasználó, kereskedő és az erőmű üzemeltetője között a villamos energia adásvételére létrejött szerződést jelenti.

Villamos energia ellátás zónaidői:

Csúcsidőszak: téli időszámítás 6.00-22.00 óra között, nyári időszámítás 7.00-23.00 óra között
Völgyidőszak: téli időszámítás 22.00-6.00 óra között, nyári időszámítás 23.00-7.00 óra között
Nem munkanapnak számító napokon a csúcsidőszak is völgyidőszaknak minősül.

Üzletszabályzat: a területi illetékes elosztói üzletszabályzatot jelenti.

VET: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt jelenti.

Vhr.: a VET végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) sz. Kormány rendeletet jelenti.

Vhsz.: a Vhr. 2. sz. mellékletét képző Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzatot.